Ahama

Sziasztok, üdv mindenkinek és nagyon köszönöm a meghívást.
Igen, én is, ahogy sokan, még kora gyerekkoromban ... :). Azzal a különbséggel, hogy Anyukám - aki balkezesen kötött gyönyörűen - helyett a gyakorlatitanár mutatta meg az alapszemeket a jobbkezes módon. Elméleti okosságokat azután már Anyutól tanultam.
Biztos, hogy kell hozzá hajlam, ami talán örökletes is, de nagyon lényeges a korai bevésődés szerepe is. A kötés volt az első kézimunkatípus amit alaposabban megtanultam és bár nagyon szeretem a többi fonalas-textiles technikát is ( nemezeltem, varrtam, a textilbaba készítésnek külön helye van a szívemben :) ), ez maradt amit leginkább közel érzek magamhoz.A hosszabb kötős időszakok is mindig a kiegyensúlyozott életszakaszaimhoz kapcsolódtak.

Szeretem benne, hogy mindig megújul, rengeteg új információt, mintát, módszert lehet megismerni. (Mit nem adtunk volna akár 15 éve is ilyen internetes kötős tobzódásért, nem is beszélve a mai csodás fonalakról :) ). Egyetlen "bánatom", hogy a mai kötős világ nem igazán figyel a férfiakra. A lányaim szívesen hordják a kötött cuccaimat, a nagyfiam viszont kedvesen, de határozottan mondja, hogy inkább mást vesz fel, a férjem is inkább csak a sapkáimat viseli. Remélem újra "divat" lesz a kézi kötött a férfiaknál is.

Az utóbbi 1-2 év termését a blogomban megtalálhatjátok.

Örülök, hogy tagja lehetek a csapatnak és kiváncsian várom mivé is alakítjuk majd a közös blogot.