2010. május 31., hétfő

Mobiltok - maradék zoknifonalból

Lányom ismét meghívást kapott egy barátnőjéhez szülinapi buliba. Villámgyorsan kellett valami ajándékot kreálnom...
Tegnap este hirtelen felindulásból kötöttem ezt a kis mobiltokot. A fonal a tavalyi Lidl akciós zoknifonalból maradt, a minta egy sima "alap-dominó-blokk" 25 szemre kezdve. Az egész darab egybekötve készült, nincs rajta sehol varrás.
Még fogok hozzá sodorni egy hosszú akasztót, amivel nyakba lehet akasztani, és azt a két szélére felvarrom.

A dominó-kötésben az a jó, hogy két darab zoknikötőtűvel bármit meg lehet csinálni, és nem kell a méreteket előre halál precízen kiszámolni, mert a blokkok száma tetszés szerint bővíthető.

Ha esetleg volna igény a dominó-kötés részletesebb képes leírására, akkor a közeljövőben szívesen rittyentek egyet... Mit gondoltok?

Katica


Köszönöm szèpen èn is a meghìvàst erre a blogra.
A nevem Kati, 38 èves vagyok, otthon Magyarorszàgon tolmàcskènt, itt Toszkànàban viràgkötőkènt dolgozom egy viràgüzletben. A kötès egèsz èletre szòlò szerelmem, nem is emlèkszem rà, mikor tanultam meg kötni, de nagyon kicsi gyerekkènt. A csalàdom nőtagjai mind kötöttek, horgoltak vagy hìmeztek, igy nekem könnyű volt ellesni a fogàsokat, anyukàmtòl a kötèst ès a hìmzèst, nagymamàmtòl ès nagynènèmtől a horgolàst, bàr mindenki szinte mindent tudott csinàlni. Kamaszkoromban kaptunk egy szövőszèket ès apukàmmal könyvekből megtanultunk szőni, kèsobb èn egy tanfolyamon elsajàtitottam a csipkeverèst is. Nagyon szeretek varrni is, ezt is anyukàmtòl tanultam, aki varrònő volt. De a legeslegjobban kötni szeretek.
Règebben a csavart- ès ìrmintàs holmikat rèszesìtettem előnyben, manapsàg a kedvencem a csipkekötès lett. Nemrèg elkezdtem a XIX. szàzad kötött divatjàt tanulmànyozni, főleg a hàborù alatti ès utàni alakulàsàt, a règi divatlapok ès könyvek kozott rengeteg szèp holmit ès èrdekessèget talàltam.
Fiatalabb koromban szerettem norvègmintàt is kötni, ezt szeretnèm az elkovetkezőkben felùjìtani, ès ùjabb mintàkat kipròbàlni, nagyon tetszenek pèldàul a Faire Isle-mintàs gyapjùpulòverek ès zoknik. Nagyon szeretem a sok figyelmet kìvànò, bonyolult, apròlèkos kötèseket, igy azt hiszem, a norvègmintàban "emberemre talàlok".
Nèha egy-egy fèrfipulòver, -sàlat, ès -sapkàt is elkövetek az itthoni bèkessèg kedvèèrt (ìgy a fèrjem jobban eltűri a mindent beborìtò gombolyaghegyeimet).
Az elkèszült munkàimat a blogomon làthatjàtok.

2010. május 30., vasárnap

Nagy munkában

Első tervezésemmel vagyok elfoglalva. Nem is olyan könnyű, hiába látom képzeletben magam előtt a készterméket...
Tegnap este éjjel alvás helyett képzelgettem a kivitelezést, elgondoltam, milyen vezetővonalak mentén dolgoznék, ma reggeltől délig megszültem papíron a mintát, a legnehezebb a téglalapok háromszögesítése meg trapézosítása volt. Most pedig kötök.
Eljutottam a 15. sorig, eddig már kijavítottam benne 3-4 hibát. És mi vár rám ezután... mert az eddig lerajzolt minta 43 sor, de csak azért, mert a folytatáshoz előbb látnom kell benne valamit.
Tényleg, szerintetek előbb papíron kell megtervezni egy új mintát, vagy úgy érzésből meg kell kötni, és utána a mintát levenni róla?

2010. május 28., péntek

Vicces mamusz

Februárban kötöttem ezt a mamuszt, mikor húgom nálunk vendégeskedett, hogy legyen valami, ami melegíti a lábát.
Nagyon praktikus vendéglábbeli, ugyanis rendkívül rugalmas, könnyű több méretben elkészíteni és gyorsan elkészül. Azt nem mondanám, hogy a legszebb mamusz, amit láttam, de itt inkább a kényelem és a melegség volt a fontos.


Vicces mamusz
Modell: Pocketbook slippers, Rav-link
Fonal: Rikker-féle merinógyapjú, saját festésű 2 ágú (100% merinógyapjú), 67g
Kötőtű: 4.5mm

Maradék fonalak eltüntetésére is kiváló, eltérő vastagságú fonallal és kötőtűvel könnyen elkészíthető több méretben. A megkötése rendkívül egyszerű, ezen a flickr oldalon több képen látható félkész állapotban, a végén pedig csak össze kell varrni az orránál és a sarkánál.

2010. május 26., szerda

Jucuu bemutatkozik

Először is köszönöm KAnya a meghívást a blogra!


Judit vagyok, 32 éves egygyerekes anyuka, Szilárd születése előtt szülésznőként dolgoztam.
Kötni felnőtt fejjel tanultam meg, valamikor 20 éves korom környékén s az első kötött művem rögtön egy pulóver volt a páromnak. Ezután 10 év szünet következett, néha egy-egy sál kikerült a kezem alól, de általában már a fonalvásárlásban kimerült a kezdeti lendületem.
Szilárd születése előtt ismét rátaláltam a kötésre s az internet segítségével kitárult a világ. Azóta minden nap kezembe kerül a kötőtű s rettentően élvezem. Előnyben részesítem a természetes alapanyagokat s magam is próbálkozom a fonalkészítéssel, pár hónapja rokkán kísérletezem a fonással. Gyakran festek fonalat növényi alapanyagokkal, ez azonnali szerelem volt számomra, imádom a növényeket vizslatni a természetben és azon gondolkodni, hogy vajon alkalmas-e festésre és milyen színt ad.
Lassan már két éve, hogy a horgolással is megismerkedtem, de a kötés az, ami igazán az én világom, segít kikapcsolni, ellazít vagy épp gondolkodásra késztet.
Az elkészült munkáimat a kézimunkás blogomon tudjátok megnézni.

Annamari

2010. május 25., kedd

Sziasztok!
A Kézimunkasulit egy éve hoztam létre azzal a céllal, hogy aki szeretne, megtanulhasson kötni-horgolni, aki pedig tud, megmutathassa tudását mindenkinek.
Havonta megjelentetem a Kézimunkasuli Online Magazint, melynek képeit itt is közzéteszem majd, köszönet érte KAnya! :-)
A 2010-es májusi szám tartalma:

csipkemintás top - katicabogár párna - méhecske hűtőmágnes

pikós csipkeminta - babzsák - falióra









Ha van kedvetek, látogassatok el hozzám, mert ezen kívül még egy csomó mindennel várlak Benneteket!
Üdvözlettel:
Kovács Nikolett

Kötögető kisgyerekek

Az alább olvasható interjú eredetije Kriszti blogján olvasható és én voltam az interjúalany:-)

Hogyan zajlik az iskolátokban a kötés tanítása?
A mi iskolánkban első osztályban kezdenek a gyerekek kötni tanulni. Félév környékén kapják meg a kötőtűnek valót, ebből maguk készítik el csiszolással a szerszámot, ami egy sok türelmet és kitartó erőfeszítést igénylő munka. A tiplifából hegyesre csiszolt kötőtűk végére lyukas fagyöngyöt illesztenek. Szép, egyedi darabok készülnek így. Ezek a tűk kb. 6 mm-esek és ehhez kapnak különböző finom, pasztell színű, gyapjúfonalakat, melyek felgombolyítása is az ő feladatuk. Párban dolgoznak ilyenkor: az egyik kisgyerek két kezén tartja a motringot, a másik gombolyít. A párok kialakításakor az osztálytanító igyekszik úgy befolyásolni a választást, hogy minél több gyerekkel kelljen mindenkinek dolgoznia.

Van külön "kézműves" tantárgy?
Igen, heti két órában. Ennek keretében elsőben fonnak és kötnek, másodikban horgolnak és kötnek, aztán jön a hímzés, varrás, nemezelés, stb, hatodiktól pedig fafaragás is van.

Mire jó ez (egyrészt, hogy megtanulnak kötni, másrészt, hogy egészen a kötőtű készítéstől sajátítják el a folyamatot)?
Azt gondolom, hogy a mai világban különösen nagy értéke van mindennek, ami a saját kezünkkel készül. Biztosan van pedagógia és pszichológiai jelentősége is a korai kötéstanulásnak, én azonban szülőként azt látom, hogy nagyon nagy élmény a gyerekeknek a szép, egyszerű, természetes anyagokkal való munkálkodás. Átjárja testüket, lelküket a munka öröme és ez mindennél fontosabb szerintem.

Mindkét gyermeked szeret kézimunkázni? Látsz különbséget a fiúk és lányok között, amikor kötésről van szó?
Mindketten imádják ezt a fajta kézimunkát, de ez nem is csoda, hiszen én is fanatikus kötögető vagyok. Teljesen világosan látszik, hogy mennyivel könnyebb nekik szívesen kézimunkázni az én példámmal a szívükben és az is látszik, hogy mennyivel nehezebb azoknak a gyerekeknek, akiknek az anyukája nem egy bütykölős típus. Ezen úgy szoktunk segíteni, hogy elhívjuk vendégségbe őket és kellemes hangulatban igyekszünk elvarázsolni mindenkit. Gyakran az Anyukákat is. A fiamnak a versenyről szól a kötés (is), de hát ő ilyen típus, a kislányom teljesen a kedvére dolgozik, nem érdekli semmi és senki, csak az öröm, az alkotás öröme. Nála a kitartását erősíti az ilyenfajta foglalatoskodás.

Iskolán kívül is szívesen kézimunkáznak?
Igen. A kislányom állandóan köt, a téli délutánok nálunk gyakran erről szólnak. Már a két és féléves kisöccsük is azt mondja, hogy ő is köt magának furulyatokot. Elsőben ugyanis ez a feladat, és egy labda meg egy kis táska elkészítése. Másodikban sálat kötnek és horgolnak is mindenfélét. Harmadikban pedig már sapkát készítenek maguknak.




Ancsa bemutatkozik

Üdv Mindenkinek!

Örülök, hogy részt vehetek ennek a blognak az írásában!

"Civilben" zenész vagyok, no és két helyes kislány anyukája.
Nemcsak kötögetéssel, foglalkozom - egy kicsit mindenbe "belekontárkodom": keresztszemes hímzés, hardangeri hímzés, horgolás, gyöngyözés, varrás...
Kötni még gyerekkoromban tanultam a nagymamámtól, és a kötés azóta is folyamatosan jelen van az életemben. Nem indulok el úgy otthonról, hogy ne legyen a táskámban valami kis kézimunka, akár egy kis gyöngyhorgolás, vagy például némi zoknifonal, meg egy szett kötőtű.

Már jó ideje írok saját blogot, ahol az elmúlt időszak kötős akcióit is megtalálhatjátok.

Kötés témában nagy kedvencem a zoknikötés, és a kötött gyerekjátékok. Ja, és tanulgatom a "moduláris", más néven dominó-kötést is, nagyon szórakoztató!

Kívánok kellemes közös blogolást!

2010. május 24., hétfő

Helen


Sziasztok!

Gondoltam, én is bemutatkozok, ha már volt olyan kedves a blogszerző és meghívott :)
A fenti fotón én vagyok az új kendőcskémben :)
Gyerekkorom óta kötök-horgolok, de talán a nagyobb szerelem a kötés. Talán mert hordani is jobban szeretem, nem tudom. Anyutól tanultam meg, de mára már megfordult a helyzet :) Kétségtelen, hogy sokat lehet tanulni az internet és önzetlen emberek segítségével!

Már jó régóta a természetes fonalakat részesítem előnybe, sokszor rendelek külföldről, vagy kérek meg ismerőseim közül párat, hogy hozzon nekem. Szívesebben vásárlok minőséget, ha már olyan kevés a szabadidőm, a végredmény legyen tökéletes.

Igykeszem gyakran jönni.

H.

2010. május 22., szombat

Kötött cipelőcicák

Van egy drága barátnőm, hat gyereke van és nagyon kreatív. Ő találta ki ezt a fantasztikus és egyszerű ötletet, ami azért nagyon klassz, mert kezdő kötögető gyerekek is simán meg tudják csinálni. (Kriszti éppen most ír egy nagyon praktikus sorozatot a blogjában arról, hogy hogyan tanítsuk a gyerekeket kötni, ajánlom mindenkinek!) Kezdő, újrakezdő kötögető anyukáknak is ajánlom, egyszerű nagyon!
A Cipelő Cicák, ha netán valaki nem tudná, Berg Judit mesehősei, nagyon kedves, olvasmányos mesefolyamot írt már róluk, több kötetben. Nálunk is nagy kedvenc, úgyhogy az elsős és másodikos, lelkesen kötögető gyermekem nagy kedvvel fogott hozzá az elkészítésükhöz. Szükség van először is fonalra. Mivel én szeretem és fontosnak tartom, hogy természetes legyen az alapanyag, gyapjúfonallal dolgoztunk.
Ha már tapasztalatos a blog, idekívánkozik egy nagyon pozitív tapasztalat a Steinerbaba nevű internetes boltról. Legutóbb tőlük rendeltem vastag gyapjúfonalat a gyerekeknek és nagyon szívet melengető eljárásban volt részem. Majd lett hatalmas örömünk is, a doboznyi gyönyörű színű, kiváló minőségű, gyerekeknek kötésre maximálisan ajánlott fonal megérkezésekor. Mindkét gyerek választott egy-egy színt és 5-ös tűvel fogtak hozzá a munkához. Tíz szemet szedtek fel a tűre és kötöttek egy 15 cm hosszú darabot, csak sima szemekkel, vagyis lustakötéssel. Az elkészült darabot félbehajtottuk, kitömték gyapjúval, összevarrtuk. A kezeket is lehet kötni, mi ott körmöcskét használtunk és belevarrtuk a testbe az összeillesztéskor. Fontak egy farkincát, amire rábiggyesztettünk három szép gyöngyöt, és három műanyag gyöngyből kialakítottuk-szintén rávarrással- a szemeket és az orrot. Ajándék lett belőlük, két kis gazdájuk a messzi északon szeretgeti őket:-) Mielőtt elutaztak, készült róluk egy fotó, íme, ők a mi cicáink:

KAnya bemutatkozik

Általános iskolás korom óta szeretek kötni. Nagymamámtól tanultam meg és aztán gimis barátnőimmel fejlesztettem tovább ezt a remek kézműves tevékenykedést. Nem vagyok egy nagy mester, igazából a könnyen elkészíthető, kevés odafigyelést igénylő alkotni valókat kedvelem. A kötés nekem a haladásról és a megnyugvásról szól. Szeretek nyilvános helyeken is kötni, gyakran teszem is ezt.
Három gyermekem van, ketten közülük már iskolásak és mivel waldorf iskolába járnak, ők is tudnak kötni.
Nagyon irigyeltem a Horgo-blogosokat. Kerestem én is hasonlót, kötni tudóknak. Mivel nem találtam, gondoltam, induljon egy ilyen. Remélem, hamarosan sokan leszünk és sok praktikus ötlettel gazdagítjuk egymást és az erre járó kötögető-keresgélőket.